Isten Éltesse András bácsit!

Szadados András szépkorút 95. születésnapja alkalmából köszöntötte Szücsné Posztovics Ilona polgármester asszony.

A köszöntésre a Szent Teréz Idősek Otthonában került sor, ahol a család, az intézmény lakói és dolgozói is jelen voltak. A lakók a szépkorút verssel és énekkel köszöntötték. Az ünnepelt 1924. november 16-án született a Nógrád megyei Bercelen, nővérével a gyermekkort Szandaváralján töltötték. 16 évesen, a hat elemi elvégzését követően a váraljai kőbányában kezdett el dolgozni. 1944-ben a II. világháború idején őt is besorozták katonának Szécsénybe. Budapesten a Mária Terézia laktanyában szerelték fel katonának. Az oroszok elől menekülve utolsóként hagyta el az országot, azonban Svájc határában amerikai fogságba esett. Egy évig volt fogságban Dachauban, a háború után 1946-ban, 22 évesen került haza Váraljára. Rendőrként kezdett el dolgozni előbb Szentendrére, később Leányfaluba vezényelték. 1949-ben a Pilisszentlászlói rendőrségen kinevezték őrparancsnoknak. Ezt követően Kocsra került, később Oroszlányon lett őrparancsnok. Itt találta meg élete párját és 1951-ben megszületett egyetlen kislányuk. Miután elvégezte a bűnügyi szakiskolát Budapesten, a városi kapitányságra került nyomozóként Tatabányára. Munka mellett folytatta tanulmányait, elvégezte a belügyi akadémiát és nyugdíjaztatásáig őrnagyként dolgozott. 40 éve ment nyugdíjba. Az aktív évei ezzel nem értek véget, a nyugdíj után tovább dolgozott rendészként a tatai ÁFÉSZ-nál, és még 11 évet főrendészként Tardoson a Gerecse TSZ-nél. A felesége halála után 2004-ben a lányához költözött, 2 fiú unokával és immár 4 dédunokával is büszkélkedhet. Idén januárjától az otthon lakója, ahol szeretettel gondoskodnak róla. Polgármester asszony átadta a miniszterelnöki emléklapot és további jó egészséget, boldog éveket kívánt.